Tápanyag utánpótlás: azaz trágyázzunk, de mikor és mivel?

Az energia nem vész el, csak átalakul tétel határozottan igaz a talajban található tápanyagokra, makro és mikroelemekre is. Az emberiség által termesztett növények, legyen az haszon vagy dísznövény, az átalakítás során rengeteg anyagot vonnak ki a talajból, amiket vissza kell pótolnunk.

Mivel trágyázzunk? Melyiket használjuk?

Ha van, akkor szerves trágyából használjunk minél többet, annak is az érett, legfeljebb félérett változatát.

Különösen fontos ez a szervestrágya-igényes (jó talajszerkezetet igénylő) fajok esetében.

A műtrágyákat használhatjuk kiegészítésként, de perzselő hatásuk miatt mértékkel, lehetőség szerint talajvizsgálati eredményekre alapozva. Szabadföldi termesztésben 30-60 tonna mennyiséget szokás javasolni – egységnek a 30 t/ha-t tekintik –, ugyanis ennél kisebb adagnak számottevő hatása nehezen mérhető. Fólia alatt ennek többszörösét is lehet adni (100-200 t/ha), ha teljesen érett a trágya.

A szerves trágya hatása nem tart örökké, homoktalajon 2-3 évig, kötöttebb vályogtalajon 3, esetleg 4 évig számolhatunk szerkezetjavító tulajdonságával, ennyi idő alatt mineralizálódik, elbomlik, a növények mint tápanyagot felhasználják, szerkezetjavító hatása megsemmisül.