Pálinka Kisokos-Avagy mi a pálinka, miből és hogyan készül

A pálinka készítését Magyarországon a Pálinkatörvényként ismert 2008. évi LXXIII. törvény és az általa hivatkozott 110/2008/EK rendelet szabályozza.

A Pálinkatörvény értelmében csak olyan szeszes ital nevezhető pálinkának, illetve törkölypálinkának, mely(et):

  • kizárólag Magyarországon termett, nem sűrített, nem szárított és nem aszalt gyümölcsből, illetve Magyarországon termett szőlőtörkölyből készült Magyarország területén, beleértve a palackozást is
  • kizárólag erjesztett gyümölcs, illetve erjesztett szőlőtörköly párlatát tartalmazza
  • lepárlásakor úgy finomították legfeljebb 86% alkoholtartalmúra, hogy megőrizte az alapanyag ízét és aromáit, és legalább 37,5% alkoholtartalommal palackozták.
  • Semmilyen módon nem ízesítették, édesítették vagy színezték (leszámítva a hordós és a gyümölcságyas érlelést).

A pálinkát jellemzően gyümölcscefréből erjesztik és főzik, a törvény azonban nem korlátozza a gyümölcsmust és a főzéssel-passzírozással feldolgozott gyümölcs, az úgynevezett gyümölcsvelő használatát sem. Az aszalt gyümölcsök csak az erjedéskor tiltottak, a pálinka érlelésekor használhatók.

Kisüsti pálinka az a pálinka, amelyet ezer literesnél kisebb, rézfelületet is tartalmazó lepárlókészülékkel, kétszeri szakaszos lepárlással készítenek. Az érlelt pálinkát legalább 3 hónapig érlelik ezer literesnél kisebb, vagy legalább 6 hónapig ezer literesnél nagyobb fahordóban. Az ópálinkát legalább 1 évig kell érlelni ezer literesnél kisebb, vagy legalább 2 évig ezer literesnél nagyobb fahordóban. Az ágyaspálinkát legalább 3 hónapig együtt kell érlelni a gyümölccsel. A vegyes gyümölcspálinkához felhasznált gyümölcsöket a felhasznált mennyiség szerinti sorrendben kell közölni. A törkölypálinka címkéjén a szőlő nevét kötelező, míg a termék származási – földrajzi – helyét fel lehet tüntetni.

A bérfőzetett pálinkák házilag erjesztett cefréiben az elmúlt évtizedekben széles körben elterjedt a répacukor hozzáadása, ez azonban minden gyümölcs- és törkölypárlat esetén – és a bérfőzetés szabályai szerint is – tiltott.

Jogi és kereskedelmi megfontolások alapján pálinkának csak a kereskedelmi tételként előállított italokat nevezhetjük pálinkának, a magán és bérfőzetett tételeket párlatnak nevezzük. Míg a pálinkára szigorúbb szabályozás vonatkozik például a gyümölcs eredetére vonatkozóan, addig párlat készülhet nem hazánkban termett gyümölcsből is. Így készülhet párlat banánból, kiwiből, narancsból stb., de kereskedelmi forgalomba nem hozható.

Összegezve: a pálinka vagy párlat alapja a kiváló minőségű gyümölcs. Csak olyanból készül, amit megennénk, vagy lekvárnak használnánk. A rothadt, penészes gyümölcs nem kerülhet bele. Nem nyerhetünk vele annyit, mint amennyit biztosan elveszítünk. A minőségi gyümölcstermesztés sok lábon áll: a területre megfelelő fajtaválasztás, a fajtakörön belül is a legmegfelelőbb faj kiválasztása, megfelelő ültetés, metszés, növényvédelem. Ez utóbbi az elmúlt években tapasztalható rendkívüli időjárásváltozásnak ,,köszönhetően” nagy kihívások elé állítja a termesztőket (kora tavaszi fagyok, esős időjárás, jégesők, aszály, új kártevők és betegségek is megjelentek). Az ilyen jellegű kockázatok minimalizálása érdekében kérjék üzletünk szaktanácsadójának segítségét.