Január

Januárban általában hidegebb van, mint decemberben. A növények számára hasznos, ha van elég hó. Számunkra ez az idő az elmélti tudás elsajátítására nyújt lehetőséget. Ilyenkor kell tervezni, információkat nyüjetni a következő szezonra- A kerti munkához melegebb idő szükséges. 🙂

A fóliákat és az üvegházakat rendszeresen ellenőrizzük, enyhébb időben szellöztetjük.  Enyhébb napokon szellőztetünk, hideg éjszakákon védjük, pl. akár egy régi szőnyeggel.

Az örökzöld cserjékről és fákról, valamint a faágakról felrázzuk és eltávolítjuk a nehéz havat, így óvjuk meg őket a sérülésektől.

Ha tavasszal virágzó növényeket ültettünk, a fagy kiszoríthatja őket a talajból. Ezért a fagyok után a földbe nyomjuk őket.

Kezdjük a felkészülést a virágmagok vetésére. Jó alkalom a begónia és muskátli vetésére, amelyeknek virágzáskor több időre van szükségük, hogy nagyra nőjenek. A lehető leghamarabb el kell vetni őket. Mindkét növénynek hőre van szüksége a csírázáshoz. Ezért otthon cserépbe ültetjük őket, később pedig az üvegházban tovább nevelgetjük.

A tavakat próbáljuk jégmentesen tartani. A kerti tóban lévő halaknak oxigénre van szükségük. Egy nádköteget vagy egy szalmabálát kell időben elhelyezni a vízben, vagy egy kis helyet deszkával védeni a fagyástól.

A tárolt gyümölcsöket, zöldségeket rendszeresen ellenőrizzük, a rothadt termést eltávolítjuk. Jó idő esetén a tárolót szellőztetjük.

Továbbra is szabályozzuk az üvegházak hőmérsékletét, meleg időben szellőztetünk, hidegben pedig védekezzünk.

Megvizsgáljuk a fiatal fákat. Néha nagyon gyorsan nőhetnek, ezért évente legalább egyszer ellenőrizzük. A fatörzseket mésztejes bevonattal védjük a fagykártól.

Ebben a hónapban érdemes nagy és igényes tervekkel kezdeni – például a vízelvezetés javításával. Főleg, ha a kert egyes részei vizesek maradnak, vagy a pázsitot benőtte a moha. Ha a fagyos talaj nem engedi, várjuk meg még a talaj felenged. A meliorációs munkák sok ásást igényelnek, ma már kertcégekkel végeztethetjük ezt a munkát. Ha a gyepet szeretnénk javítani, akkor először távolítsuk el a füvet, ássuk ki a beömlőnyílásokat, és helyezzük el a vízelvezető csöveket úgy, hogy azok a vizet a beszivárgó réteg aljára engedjék le. A legjobb, ha “fa” mintát használ.

Jó idő esetén új gyepet létesíthetünk. Alaposan előkészítjük a talajt. Gyommentes sík felületet készítünk, amelyre gyepszőnyeg kerül. Száraz időben az újonnan kialakított pázsitot rendszeresen öntözni kell. Hosszas fagyok után enyhén a földbe kell nyomnunk.

Kedvezőbb időben földmunkákat végzhetünk. A talaj átásása segíti a szerkezetét, különösen, ha szerves anyagot tudunk beleásni. Ha enyhe téli idö lenne, ássuk át a talajt, hogy a megjelenő gyomog ne tudják szétszórni magvaikat.

Ellenőrizzük a sziklakerti  növényeket, hogy a fagy nem húzta-e ki őket a földből, és a víz nem mosta-e ki a talajt és a köveket. Ha szükséges, megnyomkodjuk a hagymát.

Folytatjuk a kerti szerszámok átvizsgálását, javítását, illetve új eszközöket biztosítunk.

Ha fűtött üvegházunk van, akkor paradicsomot ültetünk, hogy palántát neveljünk.

Ha nincs hó, megvághatjuk a bogyós bokrokat, amelyekre már ősszel nem volt időnk. Vágáskor eltávolítjuk az alma-, egres- és feketeribizlifákon a lisztharmattal fertőzött hajtásokat, amelyeket elégetünk.

A gyorsan magasra és szélesre nőtt lombhullató sövények most már mélyen levághatók. Fiatalító hatású ez a vágás, a fás szárú növények (gyertyán, madárfül, som, alpesi ribizli és mások) jól tolerálják és tavasszal kihajtanak.

A haldokló és nem termő fákat kivágjuk, ha nem alkalmasak oltásra.

Liliomot ültetünk cserépbe, hogy gyorsan növekedni kezdjenek. Kora tavasszal kitesszük őket, és nagyon hamar virágozni fognak.

A téli tárolóhelyeken elhelyezett vegetációs cserepkben alkalmanként átvizsgáljuk a daliákat, begóniákat, muskátlit. Eltávolítjuk a rothadó részeket kitöréssel. A cserepekben telelő balkonnövények kevés vizet igényelnek, de nem szabad kiszáradniuk, ezért szükség esetén enyhén öntözzük meg őket.